Analógia

Szeretjük az LP-ket.

Kicsi tekercsecske, kicsi áramocska

2018. augusztus 17. 21:07 - Szekeres István

Mozgó tekercses (MC) hangszedőt mindenkinek?

hangszedo008.jpgAz MC-hangszedők drágák, sőt valójában még annál is drágábbak, mint ami az árcédulájukra van írva. Kell hozzájuk egy plusz erősítő-fokozat. Meg plusz kábel a plusz erősítőhöz, ugye. Ráadásul elég egy kis óvatlanság, és máris mehet a kukába az egész hangszedő, mert a tűjük – otthoni körülmények között - nem cserélhető. Hát most őszintén, kinek hiányzik egy ilyen problémahalmaz? Hm, sokaknak. Mert a hangjuk az tényleg olyan, hogy sokan a fél karjukat adnák érte. Sokan - de nem mindenki.

A jó MC-hangszedő olyan, mint a jó csöves erősítő. Nincs belőle olcsó (ami van, az sincs – erről később), háklis mindenféle bagatell műszaki dologra, pl. árnyékolás. Viszont olyan felbontást, olyan plusz intimitást hoz a rendszerbe, hogy a vájtfülű zenerajongó, miután megérezte az ízét, többé nehezen engedi el.

Az MC-hangszedőknek van ugyanis egy genetikai jó tulajdonságuk: a tűszár túlvégén nem egy bumszli mágnes mozog fix tekercsek között, mint az MM (mozgó mágneses) hangszedőkben, hanem filigrán tekercsek a fix mágnesek között.

Amikor a tekercs mozog (MC), az azzal az előnnyel jár, hogy a tűszár végén a tekercs sokkal kisebb és főleg könnyebb lehet, mint az MM rendszerben a tűszár végén a mágnes. Ha kisebb a tömeg, könnyebben és gyorsabban mozog a tű a barázdában, pontosabban tudja letapogatni az információkat. Mi is könnyebben és gyorsabban mozgunk egy kiránduláson a Hármashatárhegyen, ha nem kell közben tömött hátizsákot cipelnünk, hát nem?

hangszedo003.jpg

Ha ez ilyen egyszerű és nagyszerű, hogyan lehet, hogy mégsem az MC-hangszedők terjedtek el? A fő gond az, hogy az MC-k drágák, és nem is tudnak olcsók lenni.

Mitől drága?

A hangszedőben a jel minden esetben a tekercsben indukálódik. Az MM hangszedőknél egyszerű a helyzet, a tekercs a hangszedőtestben van, fixen, egyszerűen rá kell forrasztani a tekercs végére a csatlakozókat és kész. Az MM hangszedők gyártását bizonyos fokig akár gépesíteni is lehet. Ráadásul a tű egység egy mozdulattal kihúzható és cserélhető. Ha elkopott, ne adj isten megsérült a tű, viszonylag olcsón és egyszerűen megmenthető maga a hangszedő.

Az MC-hangszedőknél viszont a tekercs a tűszár végén van, azaz a mozgó részen, onnan kell kivezetni a huzalozást a hangszedő csatlakozóihoz. Ezt a műveletet nem nagyon lehet gépesíteni, hajszálnál vékonyabb huzalokat kell az ujjbegynyi hangszedőtesten belül a kellő precizitással tekergetni meg forrasztgatni. Arról nem is beszélve, hogy az egyszerű tűcsere lehetősége is ugrott: a tűszár végén a tekercs ugyanis effektíve hozzá van forrasztva a hangszedő fix részeihez. A tűszárat csak forrasztással lehet kiemelni a helyéről, aztán a csere után visszaforrasztani. Persze ez a forrasztás pont akkora, mint egy hangya szeme. A nagypapától örökölt forrasztópáka itt nem játszik.

hangszedo009.jpgA precíziós „kézműves” munka miatt drága megvenni az MC-hangszedőt, és tovább drágítja, hogy nem lehet otthoni tűcserével meghosszabbítani az életét sem. Ráadásul további komplikáció is van velük. Ahhoz ugyanis, hogy az a tű tényleg szabadon mozogjon a barázdában, a tűszár végén a tekercsnek kicsinek és könnyűnek kell lennie. A kicsi tekercsecske azonban kicsi áramocskát indukál. Jobban fel kell erősíteni, mint egy MM hangszedő jelét. Ajjaj.

Ha az MC-hangszedők legalább szabványosak lennének, mint az MM-ek, akkor nem is lenne akkora a gond. Valójában viszont ahány MC-hangszedő, annyiféle kimenő jelszint és annyiféle optimális impedanciájú lezárás létezik. Nem ritka, hogy ugyanazon gyártó különböző hangszedői is eltérő beállításokat követelnek meg. Az univerzális (MM/MC) elő-előerősítők ezért kompromisszumosak.

Ha nekem kellene ilyen erősítőt terveznem, nyilván igyekeznék én is minden paramétert kb középre belőni. Így ugyan semmilyen MC-hangszedőhöz nem illeszkedne a készülék tökéletesen, de semmivel sem működne túl rosszul sem. (Kivéve, ha mégis. Denon MC-tulajdonosok, szevasztok.) Az univerzális előerősítők szükségszerű műszaki kompromisszumai és a középre állítás viszont pont azokat a finomságokat eszik meg, ami az MC-hangszedők lényege lenne.  

hangszedo006.jpgHa drágábban is, de léteznek olyan MC-képes phono erősítők, amiknél legalább a lezáró impedanciát többféle beállításból lehet kiválasztani, kapcsolóval vagy kis áthelyezhető jumperekkel. Még egy szinttel feljebb aztán megjelennek a konkrét hangszedőkhöz optimalizált elektronikák vagy trafók. Ezek többnyire egyedi darabok, vagy ha nem, hát kis szériás gyártmányok – az árukat képzelhetjük. Amikor feljebb azt írtam, „az MC-hangszedők még annál is drágábbak, mint ami az árcédulájukra van írva,” akkor pont erre gondoltam. Egy tisztességes kivitelű, egyedileg épített erősítő vagy egyedileg tekercselt minőségi trafó nagyjából megduplázza az MC-hangszedő árát.

És persze ez egy külön készülék, amihez kell majd egy plusz összekötő kábel is, amivel a phono fokozathoz csatlakoztatjuk. Plusz költség, plusz bizonytalansági tényező – természetesen az elő-előerősítő vagy trafó és a phono közötti kábel sajáthangja is megjelenik a hangban.

És még egy ráadás probléma: mivel itt nagyon picike jelszintekről beszélünk, az egész hóbelevanc érzékeny lesz mindenféle elektromos zajra, zavarforrásra. A probléma nem áthidalhatatlan, de néha valóságos szelleműzést kell bemutatni.

Olcsó hús

Az MC-hangszedők olyan presztízsnek örvendenek, hogy állandó volt a kihívás a hangszedő specialisták előtt: olcsón adni mozgótekercseket a népnek. Két iskola van, a magas kimenetű MC-k, illetve az "olcsósított" MC-k.

A magas kimenetű MC-k hagyományos mozgótekercses hangszedők, tekercs mozog a mágnesben, meg minden, csak éppen magasabb jelszintet adnak ki, azaz közvetlenül csatlakoztathatóak a sima phono fokozatokhoz. Az ugyan igaz, hogy a különleges mágnesek, trükkös tekercselési eljárások tudnak egy picit emelni a jelszinten, de a legtöbb magas kimenetű MC-nél egyszerűen nagyobb (hosszabb) tekercseket használnak. A nagyobb tekercs viszont nagyobb mozgó tömeget is jelent – ezzel pont az MC-hangszedők legnagyobb előnye veszik el, az alacsony mozgó tömeg. Jók tudnak lenni ezek is, de az MC varázs nem feltétlenül jelenik meg.

hangszedo011.jpgA másik racionalizáló iskola azt mondja, legyen igazi, alacsony kimenetű a hangszedő, a vele járó minden magasabb költséggel, spóroljunk viszont a tűszáron és a tűn. Így születtek például az Audio-Technica OC9X-sorozatú hangszedőinek olcsóbb példányai. A 93 ezer forintos OC9X Eb hengeres csapra ragasztott ("bonded") 0.3 x 0.7 mil lekerekítésű elliptikus tűt kapott, alumínium tűszáron. Honnan is olyan ismerős ez? Hát persze, a 43 ezres listaárú VM 520Eb hangszedőben pont ugyanilyen tűszár és tű van, csak ott MM elven dolgozik. Nahát.

Nade mi a helyzet, ha kihúzták azt az öt számot (vagy legalább négyet), és megvan már a komoly deck, a rendes hangkar, van pénz külön trafóra is?

Ízlés dolga?

Azt már láttuk, hogy a tisztességes MC-k nem olcsók, pláne ha korrektül meg akarjuk oldani az előerősítést is erősítővel vagy illesztőtrafóval. Nade mire számíthatunk egy jól kitalált MC-rendszertől, ha árban közel eső, csúcskategóriás MM-ekkel hasonlítjuk össze?

Az MC hangszedők lényege a tiszta és torzítatlan középsáv, a széles szubjektív frekvenciasáv, a természetes megszólalás, a részletek, a gyors tranziensek. Az nem valószínű, hogy a jó MC-hanggal valaki ne szimpatizáljon. A Mercedes az Mercedes.

Az analóg lemezjátszás feltámadásával azonban az MM-hangszedők is komolyan fejlődtek. Új anyagok, új technológiák jelentek meg. A komoly gyártók csúcsmodelljei ráadásul egészen különleges tűprofilokat kaptak - ezekről gyakran még a szakma is kevés részletet tud, lásd az Audio-Technica VM760 SLC ("Special Line Contact" vagy a Goldring G2500 "2SD" tűprofiljait. A Goldring japán gyártású 2000-es sorozata ráadásul csak a kimenő jelszintjével és lezáró impedanciájával számít MM hangszedőnek, működési elve alapján teljesen más: MI, azaz Moving Iron rendszerű - erről az elvről hamarosan majd külön posztban osztunk észt. (Íme, azóta megszületett az írás.) (A lenti képen a Grado hangszedők atyjának, Joseph Gradónak az eredeti MI-szabadalmáról származó illusztrációja.)

hangszedo001.jpgAz MM (vagy MI) hangszedők is teljesen jó választást jelenthetnek, ha valaki beéri alacsonyabb felbontással cserében némi melegségért és dögösségért, ami a jobb MM-ek bónusza. Pláne ha mentesül az előerősítéssel járó vacakolástól – és plusz költségektől.

Nem tudod felsorolni a Rolling Stones tagjait, de kapásból tudod fél évre előre a Zeneakadémia koncertprogramját? Kiselőadást tudnál tartani, miben tér el Archie Shepp, Ben Webster és Sonny Rollins szaxofonjátéka? Vannak élő komolyzenei felvételeid a hatvanas-hetvenes évekből, amiket tényleg egyben, utólagos belematatás nélkül rögzítettek? Ez esetben ne add alább, válaszd valamelyik menő MC-hangszedőt, még ha drágább is kiszolgálni.

Bírod a metált? Megsértődsz, ha valaki keveri a grunge-ot a grindcore-ral? A drum'n'bass-t a dubplate-tel? Italodisco lemezeket digitalizálsz a hálás utókor számára? Netán a Kraftwerk szóról nem a Mátrai Hőerőmű jut az eszedbe? Nos, a kedvenc zenéidet hallgatva a az MC-k színezetlensége, felbontóképessége kevésbé releváns, maradj nyugodtan egy kiszámíthatóbb és olcsóbban élvezhető MM-nél.

A szöveg linkjei és a szövegben említett termékek árai 2021. novemberében lettek frissítve.)

A magyarországi MC-kultusz

hangszedo010.jpg

Magyarországon egyértelműen a szocializmus utolsó éveiben kezdődött az MC-kultusz. Történelmileg ugyanis úgy alakult, hogy a nyolcvanas évek második felében lemezjátszóból nem volt választék a boltokban, a legjobb készülék talán a csehszlovákiai Teslánál készülő NAD 5120 volt, ellenben Ortofon hangszedőket (és csak Ortofon hangszedőket!) valamiért viszonylag egyszerűen be lehetett szerezni. Méghozzá a teljes palettát. Egy mozgótekercses MC10S és hozzá egy T-5 trafó ára „egy lemezjátszónyi” volt (1986-ban konkrétan 5.360 forint, pár százassal olcsóbb, mint egy komplett NAD) – ha nem is volt olcsó, egy elkötelezett hifista tulajdonképpen megengedhette magának.

Ez rengeteg olyan otthoni lemezjátszóhoz vezetett, amikben a hangszedő aránytalanul drága lett a futóműhöz képest. Erre rásegített az akkori audio véleményformáló Hifi Magazin is, ahol egy időben referenciaként egy ilyen Rút Kiskacsát használtak Ortofon MC10S hangszedővel – micsoda emlékműve ez a késő szocializmus mindenféle abszurditásának!

Ha lemezjátszókkal, hangszedőkkel, vagy úgy általában az (analóg) audióval kapcsolatos kérdésed van, tedd fel itt, vagy írj az info@vinil.hu címre. Ha csak nem szeretnél lemaradni egyetlen posztról sem, lájkolj be minket a Facebookon.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://lemezjatszok.blog.hu/api/trackback/id/tr5914183165

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása