Szinte mindenhez kapható cseretű, amit az LP-korszak nyitánya után hangszedőként árultak. Lassan nyugdíjas korú noname music centerek plasztik lemezjátszóihoz ugyanúgy, mint a komoly hangszedő márkák már kifutott zászóshajóihoz. Úgy tűnik, van ebben üzlet.
Gondolkozzunk üzletember módjára. Ha a mi cégünk adná hangszedőtű pótlásra a fejét, vajon hogyan csinálnánk? Az LP-technika lassan 70 éve alatt uszkve végtelen hangszedő modell készült. Ezek között rengeteg volt a különbség kinézetre, felépítésre és persze az alkalmazott technológiában is. Közös azonban, hogy ugyanazokat a barázdákat kell lejátszaniuk. Tehát az alap lehetne valami generikus tűszár, valami generikus tű és valami generikus felfüggesztés. Csak az egyedi műanyag házakról kellene gondoskodni. Ez az a színes és változatos kialakítású fröccsöntött alkatrész, ami a tűt tartja, mert az tényleg egyedi és semmiképp sem lehet csereszabatos.
Ne legyenek kétségeink, a nagy utángyártó cégek sem gondolkoznak másként. És erre a munkám során találtam is egy remek bizonyítékot.
Itt van ez a két tű, egy hangszedő upgrade során adták le őket nálam.
Már ránézésre is egyértelmű a különbség a fekete műanyag és a fényes, fémszínű alumínium tűszár között. Mikroszkóp alatt nyilvánvaló, hogy a két tűnek sincs sok köze egymáshoz. Az egyiké kúpos tűprofil, a másiké elliptikus.
Logikus a következtetés, hogy az eredeti tű a jobb minőségű, alu tűszárral és elliptikus tűprofillal, az utángyártott pedig a gyengébb kivitelű, műanyag tűszárral és kúpos tűprofillal.
Van azonban egy csavar a történetben.
Ez a két szép piros tűegység egy ősöreg Audio-Technica AT-3400 jelű hangszedőhöz tartozik. A tapasztaltabb lemezjátszósok Akai RS-85 néven is ismerhetik a Magyarországon is forgalmazott Akai lemezjátszókból.
Az AT-3400 alap hangszedője volt a japán márkának, ennek megfelelően műanyag tűszárat és egyszerű, kúpos tűprofilt kapott. Hoppácska. Ezek szerint hát itt az utángyártott tű a jobb minőségű?
Mielőtt ezt megválaszolnánk, a fentiek ismeretében nézzük meg a két tűegységet alulnézetben. Most már tudjuk, a fekete tűszár az eredeti, az alu az utángyártott.
Nem kell műanyag fröccsöntő szakembernek lenni, hogy lássuk, az eredeti műanyag ház kidolgozottsága, gyártási színvonala bizony egy nagyságrenddel magasabb, mint az utángyártotté. Az talán lehetne a felvétel optikai csalása, hogy a méret sem tűnik pontosan egyformának – de ez nem csalás, valóban van egy kicsi, de szabad szemmel is látható méretbeli eltérés a két műanyag ház méretei között.
Audio ipari Columbóként arra a következtetésekre juthatnánk, hogy az utángyártók generikus megoldásokban gondolkoznak, bármilyen hangszedőhöz ugyanazt a tűszárat és tűt adják, jelen esetben egy alu tűszárat és egy elliptikus tűt. Így jön ki a matek. Még akkor is, ha adott esetben az eredeti hangszedő gyengébb komponensekből építkezett. Vásárlóként ezzel akár jól is lehet járni, de kérdéses, hogy a felfüggesztés elemei, illetve a tű végén a mágnes szintén generikusak-e, azaz minden hangszedőt ugyanazokkal a fontos alkatrészekkel szerelnek-e. Mert akkor az engedékenység, ezzel összefüggésben az ajánlott tűnyomóerő, illetve a kimenő jelszint is eltérhet az eredeti specifikációtól.
Columbo itt sokat tudóan mosolyog, széttárja a karját és már majdnem elhagyja a szobát…..
…de csak hogy visszaforduljon még egy fényképpel. Nézzük csak meg az eredeti hangszedő képét! Nem látunk valami szokatlant?
Nahát, az eredeti hangszedőn, a tű egységen virít ám egy Audio-Technica embléma is. Ne legyenek kétségeink, a gyári cseretűn is volt, amíg még lehetett kapni: 
Mi következik ebből? Hát, ha csak az nem, hogy a példánkban a képeken mindkét cseretű utángyártott. Az egyik kétségtelenül jobb minőségű másolat, közelebb van az eredeti, kissé egyszerű gyári megoldáshoz, a másik pedig egy generikus utánzat, némileg gyengébb fröccsöntő teljesítménnyel, de a gyárinál minőségibb (minőségibbnek tűnő) alkatrészekkel.
És akkor egy utolsó felvetés: ha tudnánk, ki gyártotta a jobb minőségű (de egyszerűbb megoldásokkal szerelt) cseretűt, és ragaszkodnánk a gyártóhoz egy másik hangszedő esetén is, nem derülhetne-e ki, hogy ők ugyan ügyesebben fröccsöntenek, de ők is generikus tűszárakat és tűket használnak, adott esetben ugyanezt a gyengus műanyag tűszárat és kúpos tűt teszik azokba a cseretűkbe is, amik elvileg drágább, igényesebb hangszedőkhöz készülnek?
Ezen a ponton vonjuk le az egyetlen konklúziót: amikor az ember utángyártott cseretűt rendel, sosem tudhatja előre, mit kap a pénzéért. Eleve egyszerű, olcsó hangszedőkhöz jó megoldás lehet az utángyártott, hiszen legalább biztosan meg fog szólalni. Magasabb kategóriájú hangszedőkhöz viszont nem érdemes utángyártott tűt rendelni, mert biztosan nem a gyári minőséget kapjuk. A generikus alkatrészek miatt az eredetitől eltérő, adott esetben lényegesen vacakabb lehet a tűszár, a tűprofil, eltérhet az optimális tűnyomóerő és a kimenő jelszint.
A hangról nem is beszélve.
Ha lemezjátszókkal, hangszedőkkel, vagy úgy általában az (analóg) audióval kapcsolatos kérdésed van, tedd fel itt, vagy írj az info@vinil.hu címre. Ha csak nem szeretnél lemaradni egyetlen posztról sem, lájkolj be minket a Facebookon.
