Analógia

Szeretjük az LP-ket.

Az Edwards lemezjátszók az AudioWorld blogon

2018. szeptember 23. 21:41 - Szekeres Istvan (VINIL.HU)

fekete_fenyestt31.jpgAz AudioWorld mindig is a magyar nyelvű lemezjátszós ("analóg audio") blogok egyik legtekintélyesebbje volt. Korábban írt az Edwards Audio lemezjátszókról is. Most egy ilyen bejegyzés utánközlésére vállalkozunk.

Hogy kicsit segítsek elhelyezni az Edwards gépeit a nagy lemezjátszó palettán, az Edwards azt teszi, amit a tuningosok mindig is tesznek a Regákkal. Mert adott ugye az alap Rega, ez most épp az RP1 névre hallgat. Egy egyszerű, olcsó gép, azoknak akik nem hülyítik magukat a hangminőséggel, csak a bakelit trendje őket is utolérte.

Az RP1 több sebből vérzik. Legnagyobb baja az RB101 hangkar, ez egy jelentősen alulspecifikált, szóhasználatomban "széllelbélelt" változata a nagyobb Rega karoknak - ennek megfelelő képességekkel. [Az RB101 hangkarral két igazi probléma van: 1) az ellensúly fixen rögzített, így csak a Rega Carbon/Audio-Technica AT-3600 hangszedőkkel kompatibilis, utólagos fejlesztés nem lehetséges, illetve 2) a hangkar fejrésze le van fűrészelve, és egy műanyag betét van beillesztve, egyfajta utólagos headshellként, de ezzel negligálva a Rega karok fő erényét, az egy darabból készített karcsövet. - a szerk. ] De a csapágy is B kategóriás. A tányér egyfajta bakelit (phenol resin).

Ezt a szintet képviseli az Edwards Apprentice, amely annyival tud többet, hogy a tányért lecseréli plexire, ez sokat dob hangban.

Ha ennél jobb futóművet szeretnénk, kart kell cserélni. Voilá, ezt a Rega is tudja (nahát...) és az RP3 máris egy sokkal jobb karral, az RB303-al áll rajthoz (csoda hogy jobban szól, mi?). Továbbá, az RP3-on találunk egy okosságot, a karbázis és a csapágy között alul-felül egy bakelit [? - a szerk.] merevítést, ami szintén sokat nyom a latban meg a felbontásban. Továbbá, már a tányér sem ugyanaz.

Erre jön az Edwards, hozza ugyanezt a szintet a TT1-el, de nem áll itt meg, és épít egy még jobb gépet, kicsit drágábban, viszont sokkal olcsóbban mint az RP6.

A TT2 alumínium meghajtó tányérral, pontosabb, zafír [kerámia - a szerk.] golyón futó, kis súrlódású csapággyal, akril tányérral és az amúgy kitűnő RB250 kar speciális, alacsony tömegközéppontú bronz ellensúlyával érkezik, vagyis tartalmaz majdnem minden tuningot amit időközben a Regákon a hobbisták elkövettek. Ez a gép nagyon megszorítja a majd 300 Fonttal magasabb árú RP6-ot.

Mint mindig, innen is van fölfelé, az Edwards tudja is hogyan, a TT3-on leválasztja a motort a gép testéről, és aláépít egy kiegészítő sasszit, ami a motort és annak rezgéseit totál elcsatolja. Állítólag versenyben van a Rega RP8-al.

Már csak azt csodálom, hogy a delrin tányért még nem vették elő, talán túlságosan megdrágítaná az előállítást.

Az Edwardsokat főképpen a nagyon kiegyenlített sima hangjukért dicsérik, itt megvan az olcsóbb Regákból sokaknak hiányzó telt hangzás, és különösen ár-érték arányban jók a Regákhoz képest. Vagyis egy Edwards a maga kategóriájában valószínűleg jó vétel.

Már csak azt kellene tudni, mit szól mindehhez a Project...

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://lemezjatszok.blog.hu/api/trackback/id/tr2414258523

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása