@Kovacs Nocraft Jozsefne: "Neked is feltűnt, hogy a cikkben bemutatott lemezjátszók között egyetlenegy sem készült tangenciális karral? Mert igaz ugyan, hogy ott is van szöghiba, de az szinte tetszőlegesen kicsire csökkenthető megfelelő vezérléssel, ellenben drasztikusan csökkenthető a kar tehetetlensége, plusz a rezonanciák is könnyebben kezelhetők." - a cikkben bemutatott lemezjátszók között alapvetően azért nincs tangenciális karú, mert a cikk egymillió forintnál bezárja a kaput és lekapcsolja a villanyt. Ma nincs olyan boltban megvehető lemezjátszó 1M alatt, aminek tangenciális karja lenne.
A tangenciális kar ugyanis megold egy hibát, de helyette rögtön kreál ezer másikat.
Léteznek ugyan már majdnem tökéletes, légcsapágyas tangenciális karok, de azok nem állnak meg egy millióból. A Pre Audio DE 1800 tudtommal a mai legolcsóbb tangenciális karú lemezjátszó, annak az ára 2.800 EUR, mai árfolyamon sajnos már 1.2M forint.
A lemez excentrikussága nem okoz jelentős problémát, ezért nem is foglalkoznak vele a konstruktőrök. Az aranykorban a Nakamichi egyetlen lemezjátszója, a Dragon CT kezelte ezt a problémát, de ez inkább a marketingesek ötlete volt már akkor is, nem a mérnököké. Egyrészt mert a nagyon excentrikus lemez eleve selejt, visszaviszed a boltba és kicserélik. A kicsit excentrikus lemez pedig olyan, mint a kicsit hullámos: a tűszár, a felfüggesztés és a hangkar egyszerűen kimozogja.
Kicsit olyan ez, mint a belső barázda torzítás. Megvan a fizikai magyarázata annak, miért romlik a hang a lemez vége felé, de egyrészt a mérnökök megpróbálták minimalizálni a problémát (lásd összetett tűprofilok, a legbelső barázdára méretezett belső nullpont), másrészt a lemezek szerkesztői is megpróbálták minimalizálni a problémát (pop-rock lemezeket az oldal utolsó száma mindig a legkevésbé dinamikus, komolyzenénél úgy trükköznek a lemezoldalakkal, hogy a hangos részek inkább a következő lemezoldal elejére kerüljenek rá, stb), harmadrészt meg az így minimalizált (de meg nem szüntetett) problémát a lemezgyűjtők egy könnycseppel a szemük sarkában, de mégiscsak tudomásul veszik.
@Kovacs Nocraft Jozsefne: Nincs kizárva, hogy a Hifi Magazin is írt valamit a páros harmonikusok torzításáról, de azt mindig is a csöves technológiákkal hozták összefüggésbe (kontra félvezetős), nem az analóg kontra digitális vitában.
Én amúgy erre az Audio World cikkre gondoltam: audioworld.blog.hu/2018/02/24/ars_electronica_eloszor_es_utoljara
"a dolognak sok köze van a torzítások jellegéhez. A cső alapvetően páros harmonikus torzításokat produkál [...] A páros harmonikus torzítás az emberi fül számára sokkal tolerálhatóbb, mint a páratlan harmonikusoké. Utóbbi torzításfajta a hagyományos felépítésű félvezetős erősítők sajátja. Igaz, a mért értékek között nagyságrendi különbség látszik a félvezetősök javára, mégis a fülünk százszor-ezerszer érzékenyebb erre a kisebb torzításra, mint a csövek nagyságrenddel nagyobb, másfajta torzítására."
A szerzővel természetesen mélyen nem értek egyet :-)
"Ráadásul az elektroncsöves végfokok ára a sztratoszférában, a hálózatból felvett teljesítményükkel pedig fűteni lehet akár egy nagyobb lakást is."
Plusz időnként cserélni kell a csövet akkor is, ha amúgy még működőképes. :)
"az emberi agyat vajon megkérdezték-e, hogy vajon mit kellene MÉRNI ahhoz, (amit nem mérünk, mert pl. eszünkbe sem jutott, hogy az releváns lehet)"
Na ja, klasszikus példa a 0.01% harmonikus torzítású tranzisztoros erősítő vs. a 2% harm. torzítású csöves.
Vagy újabb példa a veszteséges tömörítő algoritmusoknál alkalmazott különböző pszichoakusztikus modellek - itt amúgy "megkérdezték" az agyunkat és a fülünket, de nem biztos, hogy minden szükséges kérdést feltettek. Unknown unknowns, ugye. :) Szerencsére ezek mára jórészt aktualitásukat vesztették a nem szórakoztatóipari/távközlési alkalmazásoknál. Én pl. csak veszteségmentes zenéket töltök le vagy fel.
Más: Neked is feltűnt, hogy a cikkben bemutatott lemezjátszók között egyetlenegy sem készült tangenciális karral? Mert igaz ugyan, hogy ott is van szöghiba, de az szinte tetszőlegesen kicsire csökkenthető megfelelő vezérléssel, ellenben drasztikusan csökkenthető a kar tehetetlensége, plusz a rezonanciák is könnyebben kezelhetők.
Audiofil LP-k elvileg tökéletesen központosítva vannak, de kíváncsi lennék, a fentiek közül melyiknél van mód a lemez centrírozására. Tudom, hogy régebben gyártottak ilyen lemezjátszót.
Alumínium helyett mikor lesz végre ólom? :)
Ebből nekem az a benyomásom, hogy a fenti készülékek gyártói inkább csak a meglévő egyszerűbb megoldásokat reszelgetik, igazán komolyat nem akarnak lépni.
@Kovacs Nocraft Jozsefne: "Viszont nagyon egyet tudok érteni azzal a már nem emlékszem, ki által írt véleménnyel, hogy az analóg technika - és ugye az erősítő és a hangszóró analóg maradt, a digitális erősítők egyelőre nincsenek a topon - azért hangzik jobban, mert sz emberi fül számára kellemes harmonikus, pontosabban páros torzításokat visz a hangzásba." - ezt speciel a csöves erősítők kontra félvezetős erősítők vitában szokták elővenni (és akkor most direkt nem írtam le a "beböfögni" szót), a forrás feltehetően a magyar Audio World blog valamelyik írása. Maradjunk annyiban, hogy ez is jelentős fokú leegyszerűsítés, és általában azok veszik elő, akiknek túl kevés a saját tapasztalatuk jól megépített készülékekkel (legyenek azok csövesek vagy félvezetősek).
Azért tegyünk nagy különbséget a bipoláris tranzisztorok és a FET-ek között, egészen más a karakterisztikájuk - de te ezt nálam sokkal jobban tudod, én csak hobbiszinten ismerem a témát. Ahogy azt is, hogy egészen más mértékű negatív visszacsatolást kívánnak, ami erősen kihat a tranziens átvitelre, a keresztmodulációs torzításra és páros ill. páratlan harmonikusok arányára (utóbbi kettő ugye a karakterisztika miatt).
Én is lelkes olvasója voltam a HiFi Magazinnak, bár kissé túl soknak éreztem bene a már-már ezoterikusnak mondható dolgokat, mint pl. hogy drasztikusan változik s hangkép csak attól, hogy megfordítom a villásdugót a konnektoraljzatban.
Viszont nagyon egyet tudok érteni azzal a már nem emlékszem, ki által írt véleménnyel, hogy az analóg technika - és ugye az erősítő és a hangszóró analóg maradt, a digitális erősítők egyelőre nincsenek a topon - azért hangzik jobban, mert sz emberi fül számára kellemes harmonikus, pontosabban páros torzításokat visz a hangzásba. Ez az oka annak is, hogy az egyik lánc vagy annak egy tagja egy bizonyos fajta zenét szólaltat meg szebben, egy másik pedig egy másik fajta zenét. Tehát lényegében a habganyag fülünknek kellemes színezéséről van szó.
Nem véletlen, hogy a digitális lejátszókat általában túl hidegnek mondj/ták.
Na meg ne feledjük azt sem, mennyit számít az, milyen láncon, milyen monitoron hallgatja a hanganyagot a hangmérnök.
Természetesen amikor zenéről beszélek, akkor kizárólag klasszikus zenére vagy nem kommersz jazzre gondolok. Vállalom a sznobság vádját, de a kommersz zenéket inkább hanyagolom.
"ez egy újra és újra beböfögött komment, ami kellően tudálékosan hangzik"
Sorra cáfolhatnám vagy kiigazíthatnám az általad leírtak jelentős részét, de a stílusod miatt nem méltatlak rá. Még annyira sem, hogy megvédjem magam a beböfögés és a tudálékosság vádja alól.
Gondolkozz már el, miért vezeted be az érveid felsorolását a vitapartner sértegetésével.
Tudod, kettőnk között nem az a különbség, hogy a témában nem értünk egyet, hanem az, hogy én tudok higgadtan és a vitapartner sértegetése, minősítgetése nélkül vitázni, te pedig az érveidet a vitapartner ócsárolásával nyomatékosítod.
A beböfögés és a tudálékosság emlegetésével magadat minősíted, nem engem.
@Kovacs Nocraft Jozsefne: ez egy újra és újra beböfögött komment, ami kellően tudálékosan hangzik - csak sajnos nem nagyon igaz. 1) 1940 és 1980 között minden felvétel analóg volt, de a felvételek egy része - bár egyre csökkenő arányban - nagyjából a 2000-es évekig analóg maradt. Rengeteg kiváló zene készült az analóg aranykorában. 2) A vinil lemez általában nem digitális maszterről készül, hanem analógról. Azaz az eredeti mesterszalag ugyan digitális, de a lemezre vágás előtt az analóg rendszerek sajátosságait kiaknázni tudó módon maszterelik őket. A legtöbb hanglemez AAA vagy DAA, ha emlékszel még ezekre a jelölésekre. 3) A probléma sosem a digitális stúdiótechnikával volt, az már a nyolcvanas évek végén is kellően nagyfelbontású anyagokat produkált. A probléma a formátum volt. Az analóg hang vetélytársa az SACD vagy a natív magas felbontású digitális fájlok lehetnének, de ezekből egyrészt kicsi a választék, másrészt még a natív nagyfelbontású fájlok is annyi digitális hókuszpókuszon esnek át, mire eljutnak a lejátszódig, hogy az csúnyán legyilkolja a zenét. 4) Az analóghoz mérhető hangminőségű digitális lejátszók sem annyival olcsóbbak ám. A high-end streamer sem kapható meg fillérekért. 5) Maga a hanghordozó ugyan végtelenül olcsóbb, de a lemezgyűjtés nem arról szól, hogy meg tudod-e hallgatni X előadó Y lemezét, hanem hogy fizikailag is birtokold, kézben fogható artwork-kel, fel tudd tenni a polcodra. Talán a veterán autók gyűjtéséhez hasonlít a dolog, ésszerűtlen ugyan (minek egy sokmilliós 1960-as E-Type Jaguar, amikor egy pár százezres Suzukival is el lehet menni a nagyihoz Kisvárdára), de a gyűjtőket nem is a racionalitás mozgatja. Kicsit olyan, mint a szex. Amikor megvan a rítus, a lelki és fizikai ráhangolódás, előjáték, akkor képes sokkal mélyebb katarzist nyújtani.
@Kovacs Nocraft Jozsefne: Lányomnak mondom, hogy menyem is értse. Én Híradásipari technikus vagyok (erre vagyok büszkébb), ill. okl. villamosmérnök. Nos, mérőműszerekkel mérve a tranzisztoros végfokok, pláne a teljesítményfetes darabok, minden tekintetben nagységrendekkel jobbak a csöves végfokoknál. Lineáris torzítás, intermodulációs torzítás, tranziens intermodulácis torzítás, imlulzusátvitel (dirac delta vagy négyszögjel), etcetera. Nagyságrendekkel. De a csúcshifi rajongók körében jóformán nem találsz élő embert, aki ennek ellenére ne az elektroncsöves végfokok hangját tartaná szebbnek. Ráadásul az elektroncsöves végfokok ára a sztratoszférában, a hálózatból felvett teljesítményükkel pedig fűteni lehet akár egy nagyobb lakást is. Annyira így van, hogy direkt teljesítmény-végfok gyártása céljából újraindítottak rég bezárt csőgyárakat, ennek ellenére a RÉGI GYÁRTÁSÚ (de használatba nem vett, eddig "elfekvő") végcsövek piaci ára jóval magasabb, mint az újragyártottaké. Azért ebben lehet valami... Nem azt vonom kétségbe, hogy amit a csöves meg a tranzisztoros végfokok esetén mérünk, az nem igaz, nem valós. De az ember nem a fülével, hanem az agyával hall. És az emberi agyat vajon megkérdezték-e, hogy vajon mit kellene MÉRNI ahhoz, (amit nem mérünk, mert pl. eszünkbe sem jutott, hogy az releváns lehet), hogy tudományos magyarázatot adjon arra a jelenségre, ami sok hidegfejű technicista számára már nem adekvát, tehát ezért számára nem is létezhet? Amúgy légy szíves, mérd meg MŰSZEREKKEL, egzakt, tudományos, tehát bármikor és bárhányszor megismételhető módon, hogy egy Amati, egy Guarnieri és egy Stradivari(-us) hegedű közül melyik a jobb, és az mitől és miben és miért jobb a másiknál? Egy hegedűművész megszakadna a röhögéstől, ha előállnál egy ilyen mérési tervvel. Neki füle van, keze van, tehetsége van. Ez pont elég annak eldöntésére, hogy neki a három hegedű közül melyik fekszik jobban. Nem JOBB az a hegedű, amit választ, hanem az ő művészeti elképzeléseihez melyik illik jobban. (Amúgy van, akinek az említett mindhárom hegedű megvan, és napi hangulattól, az előadott műtől és a hangversenyterem akusztikájától függ, hogy melyiket veszi elő... Szerintem egy bizonyos technika (műalkotási?) szint felett a HIFI is Amati, Guarnieri vagy Stradivarius.
Az analóg hívők - most a komoly hívőkre gondolok, nem a sznobokra - gyakran (mindig) azt nem veszik figyelembe, hogy a hangfelvételek már régóta digitális technikával készülnek - eltekintve talán pár kétes művészi értékű demófelvételtől. Innen kezdve számomra megmosolyogtató, amikor a digitális mesterről készült vinyl lemez jobb hangzásáról beszélnek.
Szép dolog ez a 100eFt-os "belépő szintű", de jó lemezjátszó, viszont sajnos, ez egy lánc tagja. Ha végigmegyünk a teljes láncon - phono előerősítő, végfok, hangfal - és ott is megmaradunk a "belépő szint, de azért használható és jó" kategóriánál, akkor is 3/4 milliónál járunk. Az pedig már szemmel látható összeg, még egy középosztálybelinek is... Márpedig ennél gyengébb lánc esetén teljesen felesleges 10-15 ezret költeni egy direktvágott LP-re. Amikor én anno ORTOFON MC mozgótekercses hangszedőre és T20 transzformátorra cseréltem a láncom legelejét, a lemezeim már ettől szinte újjászülettek, alig ismertem rájuk, pedig ez a teljes láncnak csak 2 apró láncszeme volt. Itt 100%-ig igaz az, hogy a lánc olyan erős, mint a leggyengébb láncszeme. Egy végig egyenletesen erős lánc pedig egy kisebb vagyon, még belépő szintű igények mellett is. [Egy Vén motoros, akinek megvolt a HIFI MAGAZIN 1. száma is... Isten nyugosztalja Degrell Lászlót!]
Hát igen... :D
Nekem pontosan ezért van két lemezjátszóm a rendszerben. Az egyik (a Micro Seiki MR-411) az csak sztereo lemez hallgatásra van, a másik (az Onkyo CP-1280F) pedig csak mono lemezekre. Én ugyan MC hangszedőket nem használok, de nálam is hasonló amúgy a felosztás. Nálam is cserélhetőek a shell-ek a hangkarokon, mindkét lemezjátszónál. Van egy drágább sztereó MM hangszedő, és van egy olcsóbb sztereó MM is. És dettó ugyanígy van, a mono hangszedőknél is, abból is kettő van, mindkettő MM. Egyik olcsóbb, másik drágább.
Megint egy remek írás !
Köszönjük.
Az IKEA lemezjátszót még soha nem láttam.
Egy B&O van nekem is, igaz évek óta nem vettem elő, de azt hittem, hogy jobb a szakmai megítélése.
Tudom, hogy a cuccaiknál a kulcsin sokkal beszédesebb a bel tartalomnál, de egy kicsit komolyabbnak gondoltam ennél a készüléket.
A tűre illetve apick-up-ra nem emlékeztem, de meg fogom nézni.
Ha, majd egyszer elő tudom venni az összes cuccom, egy próbát futok még vele biztosan.
@Uigeadail: Túlagyalod :-) Itt meglehetősen alacsony fordulatról beszélünk (33 vagy 45 fordulat percenként), néhány gramm eltérésnek nincs különösebb jelentősége.
Sziasztok, nagyon tetszik ez a szuper ár/értékarányú megoldás, gratulálok hozzá! Ugyanakkor az egyik pontjával kapcsolatban felmerült némi kétely bennem, a lemeztányér StP anyaggal történő csillapítása praktikusan kivitelezhetetlennek tűnik pontos centírozással, a mellékelt kép is tömegében egyenetlen eloszlást sugall. Az implicit imbolygás megnövekedett csapágyterhelést és/vagy sebesség-fluktuáció rémképét vetíti elém. Vagy csak túlagyalom?
Hordozható gramofonok is voltak a tölcséres mellett. Egy kisebb bőröndök voltak, de hát a lemezjátszók és az orsós magnók is csak azokhoz kellett delej is. Van egy saját bőrönd gramofonom, csak sajnos képet nem lehet csatolni a hozzászóláshoz.
Analógia
Szeretjük az LP-ket.
Utolsó kommentek:
Szekeres István (VINIL.HU, Pointe) 2022.11.03. 10:20:58
A tangenciális kar ugyanis megold egy hibát, de helyette rögtön kreál ezer másikat.
Léteznek ugyan már majdnem tökéletes, légcsapágyas tangenciális karok, de azok nem állnak meg egy millióból. A Pre Audio DE 1800 tudtommal a mai legolcsóbb tangenciális karú lemezjátszó, annak az ára 2.800 EUR, mai árfolyamon sajnos már 1.2M forint.
A lemez excentrikussága nem okoz jelentős problémát, ezért nem is foglalkoznak vele a konstruktőrök. Az aranykorban a Nakamichi egyetlen lemezjátszója, a Dragon CT kezelte ezt a problémát, de ez inkább a marketingesek ötlete volt már akkor is, nem a mérnököké. Egyrészt mert a nagyon excentrikus lemez eleve selejt, visszaviszed a boltba és kicserélik. A kicsit excentrikus lemez pedig olyan, mint a kicsit hullámos: a tűszár, a felfüggesztés és a hangkar egyszerűen kimozogja.
Kicsit olyan ez, mint a belső barázda torzítás. Megvan a fizikai magyarázata annak, miért romlik a hang a lemez vége felé, de egyrészt a mérnökök megpróbálták minimalizálni a problémát (lásd összetett tűprofilok, a legbelső barázdára méretezett belső nullpont), másrészt a lemezek szerkesztői is megpróbálták minimalizálni a problémát (pop-rock lemezeket az oldal utolsó száma mindig a legkevésbé dinamikus, komolyzenénél úgy trükköznek a lemezoldalakkal, hogy a hangos részek inkább a következő lemezoldal elejére kerüljenek rá, stb), harmadrészt meg az így minimalizált (de meg nem szüntetett) problémát a lemezgyűjtők egy könnycseppel a szemük sarkában, de mégiscsak tudomásul veszik.
Bejegyzés: Lemezjátszók, amiket szívből ajánlunk
Szekeres István (VINIL.HU, Pointe) 2022.11.03. 10:20:55
Én amúgy erre az Audio World cikkre gondoltam: audioworld.blog.hu/2018/02/24/ars_electronica_eloszor_es_utoljara
"a dolognak sok köze van a torzítások jellegéhez. A cső alapvetően páros harmonikus torzításokat produkál [...] A páros harmonikus torzítás az emberi fül számára sokkal tolerálhatóbb, mint a páratlan harmonikusoké. Utóbbi torzításfajta a hagyományos felépítésű félvezetős erősítők sajátja. Igaz, a mért értékek között nagyságrendi különbség látszik a félvezetősök javára, mégis a fülünk százszor-ezerszer érzékenyebb erre a kisebb torzításra, mint a csövek nagyságrenddel nagyobb, másfajta torzítására."
A szerzővel természetesen mélyen nem értek egyet :-)
Bejegyzés: Lemezjátszók, amiket szívből ajánlunk
Kovacs Nocraft Jozsefne 2022.11.03. 09:09:40
"a forrás feltehetően a magyar Audio World blog valamelyik írása."
A forrás a HiFi Magazin valamelyik szerzője.
"általában azok veszik elő, akiknek túl kevés a saját tapasztalatuk jól megépített készülékekkel"
Na igen, ez abszolút jellemző volt a HiFi Magazin szerzőire.
"most direkt nem írtam le a "beböfögni" szót"
Hm. Ha a szemem nem csal, mégis direkt leírtad.
Móricka kicsit mocskos szájú, a szülei megígértetik vele, hogy legalább a vendégek előtt nem káromkodik.
Így is történik, illedelmesen viselkedik. Aztán amikor a vendégek már szedelődzködni kezdenek, megszólal:
- Anyu, ugye ma jó voltam, nem mondtam se faszt, se pinát?
Bejegyzés: Lemezjátszók, amiket szívből ajánlunk
Kovacs Nocraft Jozsefne 2022.11.03. 09:09:39
"Ráadásul az elektroncsöves végfokok ára a sztratoszférában, a hálózatból felvett teljesítményükkel pedig fűteni lehet akár egy nagyobb lakást is."
Plusz időnként cserélni kell a csövet akkor is, ha amúgy még működőképes. :)
"az emberi agyat vajon megkérdezték-e, hogy vajon mit kellene MÉRNI ahhoz, (amit nem mérünk, mert pl. eszünkbe sem jutott, hogy az releváns lehet)"
Na ja, klasszikus példa a 0.01% harmonikus torzítású tranzisztoros erősítő vs. a 2% harm. torzítású csöves.
Vagy újabb példa a veszteséges tömörítő algoritmusoknál alkalmazott különböző pszichoakusztikus modellek - itt amúgy "megkérdezték" az agyunkat és a fülünket, de nem biztos, hogy minden szükséges kérdést feltettek. Unknown unknowns, ugye. :) Szerencsére ezek mára jórészt aktualitásukat vesztették a nem szórakoztatóipari/távközlési alkalmazásoknál. Én pl. csak veszteségmentes zenéket töltök le vagy fel.
Más: Neked is feltűnt, hogy a cikkben bemutatott lemezjátszók között egyetlenegy sem készült tangenciális karral? Mert igaz ugyan, hogy ott is van szöghiba, de az szinte tetszőlegesen kicsire csökkenthető megfelelő vezérléssel, ellenben drasztikusan csökkenthető a kar tehetetlensége, plusz a rezonanciák is könnyebben kezelhetők.
Audiofil LP-k elvileg tökéletesen központosítva vannak, de kíváncsi lennék, a fentiek közül melyiknél van mód a lemez centrírozására. Tudom, hogy régebben gyártottak ilyen lemezjátszót.
Alumínium helyett mikor lesz végre ólom? :)
Ebből nekem az a benyomásom, hogy a fenti készülékek gyártói inkább csak a meglévő egyszerűbb megoldásokat reszelgetik, igazán komolyat nem akarnak lépni.
Bejegyzés: Lemezjátszók, amiket szívből ajánlunk
Szekeres István (VINIL.HU, Pointe) 2022.11.02. 23:38:40
Bejegyzés: Lemezjátszók, amiket szívből ajánlunk
Kovacs Nocraft Jozsefne 2022.11.02. 23:32:28
Azért tegyünk nagy különbséget a bipoláris tranzisztorok és a FET-ek között, egészen más a karakterisztikájuk - de te ezt nálam sokkal jobban tudod, én csak hobbiszinten ismerem a témát. Ahogy azt is, hogy egészen más mértékű negatív visszacsatolást kívánnak, ami erősen kihat a tranziens átvitelre, a keresztmodulációs torzításra és páros ill. páratlan harmonikusok arányára (utóbbi kettő ugye a karakterisztika miatt).
Én is lelkes olvasója voltam a HiFi Magazinnak, bár kissé túl soknak éreztem bene a már-már ezoterikusnak mondható dolgokat, mint pl. hogy drasztikusan változik s hangkép csak attól, hogy megfordítom a villásdugót a konnektoraljzatban.
Viszont nagyon egyet tudok érteni azzal a már nem emlékszem, ki által írt véleménnyel, hogy az analóg technika - és ugye az erősítő és a hangszóró analóg maradt, a digitális erősítők egyelőre nincsenek a topon - azért hangzik jobban, mert sz emberi fül számára kellemes harmonikus, pontosabban páros torzításokat visz a hangzásba. Ez az oka annak is, hogy az egyik lánc vagy annak egy tagja egy bizonyos fajta zenét szólaltat meg szebben, egy másik pedig egy másik fajta zenét. Tehát lényegében a habganyag fülünknek kellemes színezéséről van szó.
Nem véletlen, hogy a digitális lejátszókat általában túl hidegnek mondj/ták.
Na meg ne feledjük azt sem, mennyit számít az, milyen láncon, milyen monitoron hallgatja a hanganyagot a hangmérnök.
Természetesen amikor zenéről beszélek, akkor kizárólag klasszikus zenére vagy nem kommersz jazzre gondolok. Vállalom a sznobság vádját, de a kommersz zenéket inkább hanyagolom.
Bejegyzés: Lemezjátszók, amiket szívből ajánlunk
Kovacs Nocraft Jozsefne 2022.11.02. 23:20:08
"ez egy újra és újra beböfögött komment, ami kellően tudálékosan hangzik"
Sorra cáfolhatnám vagy kiigazíthatnám az általad leírtak jelentős részét, de a stílusod miatt nem méltatlak rá. Még annyira sem, hogy megvédjem magam a beböfögés és a tudálékosság vádja alól.
Gondolkozz már el, miért vezeted be az érveid felsorolását a vitapartner sértegetésével.
Tudod, kettőnk között nem az a különbség, hogy a témában nem értünk egyet, hanem az, hogy én tudok higgadtan és a vitapartner sértegetése, minősítgetése nélkül vitázni, te pedig az érveidet a vitapartner ócsárolásával nyomatékosítod.
A beböfögés és a tudálékosság emlegetésével magadat minősíted, nem engem.
További szép napot kívánok neked.
Bejegyzés: Lemezjátszók, amiket szívből ajánlunk
Szekeres István (VINIL.HU, Pointe) 2022.11.02. 19:02:31
Bejegyzés: Lemezjátszók, amiket szívből ajánlunk
Vén motoros 2022.11.02. 19:02:27
Bejegyzés: Lemezjátszók, amiket szívből ajánlunk
Kovacs Nocraft Jozsefne 2022.11.02. 17:57:49
Bejegyzés: Lemezjátszók, amiket szívből ajánlunk
Vén motoros 2022.11.02. 12:05:45
Bejegyzés: Lemezjátszók, amiket szívből ajánlunk
Reaktor71 2022.09.20. 22:11:08
Nekem pontosan ezért van két lemezjátszóm a rendszerben. Az egyik (a Micro Seiki MR-411) az csak sztereo lemez hallgatásra van, a másik (az Onkyo CP-1280F) pedig csak mono lemezekre. Én ugyan MC hangszedőket nem használok, de nálam is hasonló amúgy a felosztás. Nálam is cserélhetőek a shell-ek a hangkarokon, mindkét lemezjátszónál. Van egy drágább sztereó MM hangszedő, és van egy olcsóbb sztereó MM is. És dettó ugyanígy van, a mono hangszedőknél is, abból is kettő van, mindkettő MM. Egyik olcsóbb, másik drágább.
Bejegyzés: Ha lenne négy életem....
metalex 2022.02.14. 12:59:23
Megint egy remek írás !
Köszönjük.
Az IKEA lemezjátszót még soha nem láttam.
Egy B&O van nekem is, igaz évek óta nem vettem elő, de azt hittem, hogy jobb a szakmai megítélése.
Tudom, hogy a cuccaiknál a kulcsin sokkal beszédesebb a bel tartalomnál, de egy kicsit komolyabbnak gondoltam ennél a készüléket.
A tűre illetve apick-up-ra nem emlékeztem, de meg fogom nézni.
Ha, majd egyszer elő tudom venni az összes cuccom, egy próbát futok még vele biztosan.
Üdv:
metalex
Bejegyzés: Mindent a szemnek, semmit a fülnek
kéki béla 2021.10.23. 08:28:12
Recsegősre játszva... gondolom, ez ek is csak emléknek jók.
Ahogy Lehotka Gábor Bach lemeze is...
Bejegyzés: Mondd, mennyit ér?
kéki béla 2021.05.14. 18:48:53
Bejegyzés: Hangleszedő, úszósasszis és csúszásgátló
Szekeres István (VINIL.HU, Pointe) 2020.12.19. 20:49:20
Bejegyzés: Kigyóháj, varjúmáj, bitumen és akril
Uigeadail 2020.12.19. 20:12:41
Bejegyzés: Kigyóháj, varjúmáj, bitumen és akril
mustang74 2020.06.04. 08:22:42
Bejegyzés: Egy ismeretlen hungarikum: az iPod őse
exterminador 2020.05.27. 11:44:48
Bejegyzés: Egy ismeretlen hungarikum: az iPod őse
Sleepy Gonsales 2020.05.27. 11:02:34
youtu.be/kut02noFWzk
Bejegyzés: Egy ismeretlen hungarikum: az iPod őse