Analógia

Szeretjük az LP-ket.

Mondd, mennyit ér?

2021. október 20. 22:32 - Szekeres István

Gyorstalpaló ismeretterjesztés lemezgyűjteményed értékének megbecsléséhez

coll001.jpgA lemezes Facebook-csoportokban visszatérő téma, hogy valaki egy lemezgyűjtemény értékét kérdezi, elsősorban öröklött, fellelt gyűjtemények esetén. Azt hallották, hogy virágzik a lemezpiac, és olvastak cikkeket arról, hogy egyes lemezek sok-sok tízezer forintot is érhetnek. Íme egy gyorstalpaló lemezérték-becslő tanfolyam, elsősorban a kezdő gyűjtők és lemezgyűjtemény-örökösök kedvéért.

A szorgalmasok módszere

A legmegbízhatóbb módszer az adatgyűjtés. Egyesével megkeressük a lemezeinket a Discogson, és máris forintra/eurocentre tudjuk a gyűjtemény értékét. A Discogs (www.discogs.com) a világ lemezgyűjtőinek központi oldala. A lelke az adatbázis, amiben elvileg a világ összes zenei kiadványa megtalálható. Ezt a felhasználók közössége állította össze. Gyűjtők számára a leghasznosabb rész a minden tétel mellett megtalálható adásvételi statisztika: látható, van-e eladó példány és mennyiért, van-e gyűjtő, aki éppen venne egyet, illetve korábban milyen árakon történtek eladások (minimum és maximum árak).

Nem kevés munkát kell belefeccölni a gyűjtemény pontos beárazásába: egy 200-300 darabos kollekció felmérésére egy hétvége sem feltétlenül elég. Ezer darab feldolgozására szabadságot kell kivenni. Cserében precízen forintosítható a gyűjtemény értéke.

Persze nem mindig van szükség ennyire pontos becslésre, a legtöbbünknek elegendő, ha a lemezeket nagyjából be tudjuk sorolni a potenciális piaci értékük alapján.

Egy rakás műanyag hulladék, vagy kincset érő műtárgyak?

Egy lemez értékét valamiféle mátrix alapján lehet meghatározni, amiben szerepel a zenei műfaj, a konkrét lemez kiadásával kapcsolatos információk, a borító és maga a lemez állapota, illetve valamiféle keresettségi mutató. Míg az elsőként emlegetett szempontok alapján egész pontosan belőhető egy lemez értéke, a keresettségi mutató már a keményvonalas gyűjtők, kereskedők tapasztalatait igényli.

A lemezek állapotának leírására nemzetközi szabványok léteznek. Senki ne fogjon lemezek árazásába, amíg itt el nem olvassa, mi az a VG+ vagy éppen a NM besorolás!

Nézzük a műfajokat. A sokat érő lemezek között dominálnak a réteg műfajok, amelyek egyrészt időt állónak bizonyultak, másrészt - és ez lényeges - ezen belül is az eleve kis példányszámban kiadott albumok. A jazz, a világzene, az autentikus népzene, a különböző jelzős metálok (death metal, goth metal, thrash metal, doom metal, stb metal), az underground vagy akár az originál punk keresett és könnyen eladható, viszonylag magas áron. (Minden idők egyik legdrágábban eladott lemeze a Sex Pistols "God Save the Queen" kislemezének egy első nyomata, ami 16 ezerért cserélt gazdát. Nem, nem forintért. Angol fontért. Forintban ez nagyjából 6 milla meg egy kis apró.)

A kereslet mindig magas azokban a műfajokban, amik a ma legfizetőképesebb gyűjtők (40-65 évesek) fiatal korában voltak népszerűek, azaz a hetvenes évek második felétől a kétezres évek közepéig. Hogy popzenei példát hozzak, egy Jerry Lee Lewis, Chuck Berry vagy Elvis Presley lemezre ma már kevésbé ugranak, mint egy Prince, Madness vagy Björk lemezre. Vannak persze kivételek: egy Beatles vagy pláne Pink Floyd lemez mindig viszonylag magas áron lesz eladható.

A mainstream popzenére ugyan folyamatos a kereslet, de hatalmas a kínálat is, az árak nem tudnak annyira felkúszni. Ennél is rosszabb kombináció az egyszeri divatműfaj: a country lemezek, a német bőrgatyás sramli, a breakdance, a hajmetál, a Claydreman-féle nyálas romantikus műzenék egykor hatalmas mennyiségben kerültek a boltokba, mára viszont a rajongótábor elfogyott vagy elfordult a műfajtól. Itt óriási kínálat találkozik minimális kereslettel - alacsonyak az árak.

A nem túl keresett műfajok közé tartozik a komolyzene is. A kínálat hatalmas, a kereslet mérsékelt - a komolyzenét gyűjtők baráti áron foghatnak ki kiváló lemezeket.

Amivel Dunát lehet rekeszteni, de tényleg

A lemezpiac legalsó polcán a kelet-európai, tömeggyártott lemezek távolról sem tökéletes állapotú példányai állnak, különösen, ha divatjamúlt zene van rajtuk, az ötvenes-hatvanas évek múlandó popzenéje, esztrád, magyar nóta, cigány mulatós, operett-válogatás – az ilyet hallgató korosztály sajnos kezd eltűnni a lemezgyűjtők táborából. Záray-Vámosi, Korda György, Járóka Ferenc és népi zenekara illetve Karel Gott, Alla Pugacsova vagy a kelet-német Puhdys lemezei nem képviselnek értéket a gyűjtők számára. Fontos megérteni, hogy itt nem a zenei értékekről beszélek, hanem a konkrét hanghordozók piaci értékéről.

Hasonló a helyzet a kelet-európai nyomású komolyzenével is. Annak idején a szocialista országok kultúrpolitikájának része volt a komolyzene forszírozása. A lemezek olcsón, hatalmas példányszámban kerültek kiadásra, például minden falusi könyvtár is kapott egy-egy köteles példányt. Ezeket gyakran egyszer sem játszották le. Ilyenekkel tele a piac.coll004.jpgMinden idők legnagyobb példányszámban kiadott magyar lemeze is komolyzenei lemez, a 800 ezer példányban nyomott Csendes éj karácsonyi válogatás. A zenei anyag ezeken a lemezeken is gyakran zseniális (lásd Ferencsik Beethoven-szimfóniáit!), de hiába kérnénk akár csak egy ötszázast is egy szép állapotú lemezért, ha minden börzén a leárazott ládában lesz két-három példány belőlük egy százasért.

A hetvenes-nyolcvanas évek magyar popzenéje sem ér sokkal többet a piacon. Dolly Roll, Neoton, Edda, István, a király lemezekből is sok-sok tízezer készült, rengeteg az eladó példány. Egy-egy különösen szép állapotú, játszatlan lemez elmehet egy ezresért, néha kicsit többért is, de nem ezekből fogjuk fedezni a világkörüli hajózásunk költségeit. 

Egy BigMac menü áráért

Árban kicsit feljebb a nyugati popzene kelet-európai kiadásait találjuk, vagy éppen a nyugati nyomású komolyzenét.

Kezdjük az utóbbiakkal: komolyzenét viszonylag kevesen gyűjtenek, de aki igen, az tud értékelni egy-egy kiváló állapotú DG, Philips, EMI, Sony, Harmonia mundi, stb nyomatot. Egy bő ezrest gyengébb állapotban is tudnak, de ha tényleg menő lemezről van szó, NM állapotban, 2,500 - 3,000 körül is lehet az ár.

A nyugati popzene kelet-európai, jugoszláv és indiai kiadása amolyan hiánypótló: kezdő gyűjtők keresik ezeket, amíg egy-egy értékesebb nyomathoz nem jutnak. A hiánygazdaság idején kerültek ezek a lemezek a magyar piacra, akár még az állami lemezboltokban is forgalmazták őket, de a szocialista szürke importban is elsősorban ezek az olcsó, tömegesen előállított kiadványok kerültek a maszek lemezboltokba.

Ezeknek a lemezeknek a legnagyobb baja az eredetinél gyengébb kiállítású borító (vannak kivételek, tisztelet nekik) és a kiszámíthatatlan hangminőség. Kétségtelenül vannak remekül szóló ká-európai, jugó és indiai lemezek, csak ritkák, és nem nagyon lehet meghallgatás nélkül eldönteni, hogy a megvásárolni kívánt lemez vajon hogy fog szólni – ugyanazon nyomólapról sok-sok ezer lemezt nyomtak, az elsők jobb minőségűek lehetnek, mint amik később kerültek sorra, de ezt semmilyen jelzés, felirat, ráutaló jel alapján nem tudjuk előre meghatározni.

Nem nagyon mennek 2,000 - 2,500 fölé a válogatáslemezek sem, pláne a popzeneiek. Ezek alapból nehezen eladhatóak - a kivételt az jelenti, ha egy-egy önállóan ritkábban elérhető single is fent van a lemezen.

Menekülőút

Aki akar és tud nyugatra postázni, egy-egy cirill betűs bolgár vagy orosz nyomású lemezért egész magas árat is kérhet. Ami nálunk gyenge hangminőségű, ronda borítójú változat, az egy igazi gyűjtőnek érdekes kuriózum lehet. Az általam ismert brüsszeli lemezbörzéken 20-30 euró körül (7-11 ezer forint körül) mennek mondjuk a cirill betűs Queen, Dire Straits vagy éppen Modern Talking lemezek, amikért itthon egy ezrest sem nagyon lehet elkérni.

Értékmegőrző

A piacon az értékesebb (2,500 - 5,000 ft) lemezek közé tartoznak a ritka kelet-európai lemezek, illetve a mainstream popzene szebb állapotú nyugat-európai kiadásai. Ennyiért mennek a keresettebb műfajok átlagos állapotú nyugati nyomásai is.

Kezdjük a popzenével: a Boney M, Mike Oldfield, Madonna, a Rolling Stones, az ABBA stb stb lemezeiből sok-sok százezer készült. Alapvetően értékesebbek a kelet-európai licensz-nyomásoknál, mert többnyire jobban szólnak. De a hatalmas gyártási mennyiség miatt bőven van eladó példány, és ez lefelé viszi az árakat. Egy kopottabb borító, a karcos lemez felület vissza is dobja őket az előző kategóriába.

Érdekesebb a "ritka kelet-európai" lemez kategóriája. Gyakorlatilag minden ide tartozik, ami nem popzene, és ezért eleve kicsi példányszámban adták ki. A kelet-európai jazz, népzene, alternatív zene lemezei is simán tudhatnak 3-4 ezer forintot, ha jó állapotúak. A ritkább, keresettebb lemezek (pl. a lengyel jazz lemezek) ennél is többet. 

A keresett műfajok (jazz, népzene, világzene, alternatív rock) alap lemezeinek nyugati nyomású, de átlagos állapotú darabjai is tipikusan ebben az ársávban cserélnek gazdát.

coll003.jpg

Dől a lé!

Az 5 ezernél többért eladható lemezek világában már szükség van a szakértelemre. Ha szegény megboldogult nagybátyánk progresszív rock vagy jazz lemezeket gyűjtött nyugati kiadásban, esetleg tényleg kis példányszámban kiadott egyéb alternatív műfajokat, a lemezek pedig "mint" (M) vagy "near mint" (NM) állapotban vannak, akkor komoly értéke is lehet a megöröklött gyűjteménynek.

Ahogy már korábban jeleztük, jazzből, világzenéből, jelzős-metálból, punkból gyakorlatilag minden eladható viszonylag magas áron, de egy-egy izgalmasabb (ritkább) popzenei lemez megvigyázott állapotú nyugat-európai nyomása is tudhat pár ezret. A lényeg, hogy ezeket a lemezeket eredetileg is alacsony példányszámban nyomták.

Az amerikai és japán kiadások tipikusan további felárral mennek, és így akár kommerszebb címek esetén is elérhetik az 5 - 8 ezer forintot. Az USA lemezeket a közhiedelem szerint jobb lemezjátszókra tervezték, így kicsit jobban elengedték a vágógépet, ami így nagyobb dinamikát vésett a barázdákba.

A japán lemezeknél egyrészt a pepecselős japán gyártástechnológia jelenti a fő vonzerőt, ami (szinte) soha nem termelt selejtet, illetve a japán gyűjtők szintén genetikai alapú odafigyelése, gondoskodása, így a lemezek makulátlan állapota. A japán lemezek túlnyomó része eredetileg tényleg japán gyűjteményekből származik, hiszen azokat máshol nem forgalmazták.

Szintén meglepőek drágák lehetnek a kis példányszámban kiadott újkori lemezek. Egyszer lett egy eladó példányom Péterfy Bori Szédülés lemezéből, aminek sem a borítója nem különlegesen szép, sem a hangminősége nem extra - az egykori új, beszerzési árnál mégis lényegesen drágábban sikerült eladnom. De hasonló a helyzet a Punnany Massif és mások lemezeivel.

Legyen Ön is milliomos!

És akkor vannak azok a lemezek, amik tényleg vagyonokat érnek. A közös vonás a ritkaság.

A nemzetközi lemezeknél ezek többnyire az első kiadások. Különösen a korábban nem ismert együttesek első lemezeinek első kiadásai tartoznak ide. A Beatles, a Rolling Stones és a többi dinoszaurusz korai lemezeinek első kiadásai, de még inkább az olyasmi réteg zenekarok, mint a Cult, a Nirvana, a Morcheeba stb stb első lemezei, amik a megjelenésük idején finoman szólva sem nem voltak sikerre ítélve, így a kiadók első körben legfeljebb csak pár ezer példányt rendeltek meg gyártásra. 

Szintén sokat érhetnek egyes előadók promó lemezei, amiket a rádiók, lemezboltok kaptak meg előre egy-egy album tényleges piaci megjelenése előtt.

Ide tartoznak az extrém kis példányszámban elérhető lemezek, mint amikor például már a gyártás közben vontak vissza egy kiadványt. Ilyenre magyar példa is van, Szörényi Levente "Utazás" című 1973-as lemezét a bolti forgalmazás első órái után vonták vissza, mert a borító az akkori szocialista erkölcs szerint megbotránkoztató volt, "drogos utalást" tartalmazott. A pár óra alatt eladott néhány tucat eredeti borítójú példány viszont tarol a piacon, egy szebb példány ára 100 ezer forint felett van.

A magyar lemezek közül alapvetően a nyolcvanas évek végének, kilencvenes évek elejének kiadványai az igazán értékesek. Akkoriban csak pár száz LP-t nyomtak egy-egy albumból, a hangsúly már a CD-n és kazettán volt. Az akkor népszerű zenekarok a ma legtehetősebb korosztály kedvencei, így egy Bonanza, Kispál, Tankcsapda, Pál utcai fiúk lemez tényleg több tízezer forintért cserélhet gazdát, de egy játszatlan Ember tervez simán hatszámjegyű összeg is lehet.

És nem is feltétlenül egyessel kezdődik…...

coll002.jpg

Ha lemezjátszókkal, hangszedőkkel, vagy úgy általában az (analóg) audióval kapcsolatos kérdésed van, tedd fel itt, vagy írj az info@vinil.hu címre. Ha nem szeretnél lemaradni egyetlen posztról sem, lájkolj be minket a Facebookon. Csatlakozz lemezjátszós tematikájú tanácsadós, megbeszélős csoportunkhoz is a Facebookon.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://lemezjatszok.blog.hu/api/trackback/id/tr1616729462

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kéki béla 2021.10.23. 08:28:12

Omega, Queen, talán pár Hofi, egy Atomic Shelters...
Recsegősre játszva... gondolom, ez ek is csak emléknek jók.
Ahogy Lehotka Gábor Bach lemeze is...
süti beállítások módosítása